a melyek tsak alá valo dolgok magokban, illyenek a szenttségek, amelyeket rendelt az Anyaszent egyházban, eszerént tselekeszik, a szentek tetemivel, és aláb valo dolgokal amelyek hozzájok tartoztanak, hogy tsudakot tegyen, és hogy meg változtassa atermészetnek rendét, szent péternek az árnyékja, a keszkenö, vagy a ruha. melyek szent pál testét érték. eszerént gyogyittyák vala meg abetegeket, és üzik vala el az ördögöt még éltekben. act. 5. 15. C. 19. 12. etehát a kezdete. annak a tiszteletnek, a melyel vannak a hivek a szentek tetemihez, akik az Istennek baráti, akristusnak tagjai, és a szent léleknek templomi.
K. Ez az aszszony volté valamely háláadásal akristushoz. atölle vett jó téteményiért?
F Eusébius irja az Anyaszent egyház historiájaban. hogy látta akö képet filippi Caesáriában, amelyet ez az aszszony tsináltatot volt akristus tiszteletire, ebböl láttzik mely régi szokás a kép az Anyaszent egyházban.
K. A kristus miért üzeté ki a sereget kik aholt leány mellet nagy zajgásal valának.?
F. Meg akará nékünk mutatni hogy ugy nyerjük meg lelkünknek meg gyogyulását, és meg térésit. hogy ha abbol ki üzzük arendeletlen hajlandoságokot, és a földi dolgokhoz valo kivánságokot, a mellyek abban rendeletlenségeket okoznak, el kel távoznunk, avilági tolyongo seregtöl, a melyek közöt. nehéz az Istenhez térni, ö magát békeség Istenének nevezi, azért nem akar. a zürzavar és rendeletlenség közöt lenni.
K. Hogy mondhatá azt az ur, hogy a leány nem holt meg tsak aluszik.?
F Azt akará meg mutatni, hogy ö néki olyan könyü egy halotat fel támasztani, valamint fel ébreszteni valakit álmábol, és hogy az igazaknak halálok, kezdete aboldog életnek, és álom a testnek, a ki nyugszik fel támadásáig,.
K. Mit tselekedék az ur, midön fel támasztá a leányt?
F Meg foga néki a kezét, és parantsolá hogy fel kelne, a ki is azonal engedelmeskedvén fel kele, az után parantsolá hogy néki enni adnának. és járni kezde, epéldáza mind azt, valamit ö tselekszik láthatatlan képen. az ollyan bünösben, kit meg akar téríteni, meg illeti belsö képen ötet, mindenhato kegyelmének kezével, meg fogja néki kezét hogy jó tselekedeteket mivellyen, parantsollya néki hogy fel kelyen, avéteknek mélységéböl. és hagya el aroszra vivö alkalmatoságot,
(II. Épistolák: 828)