Evangyélium.
szent Matth. 22. 34.
A farisaeusok halván hogy bé dugta volna a sadduczaeusok száját, egybe gyülének és kérdé ötet egy törvény tudo doktor, közüllök, kisértvén ötet, Mester melyik anagy parantsolat atörvényben, mondá néki Jesus., szeresed ate uradot Istenedet. tellyes szivedböl, és tellyes lelkedböl, és tellyes elmédböl, ez aleg nagyob, és elsö parantsolat. a másik pedig hasonlo ehez, szeresed felebarátodot., mint tennen magadot, ekét parantsolatban füg az egész törvény, és a proféták, öszvegyüjtvén pedig a farisaeusokot kérdé öket Jesus. mondván, mit allitotok ti akristus felöl, ki fia, mondának néki, Dávidé, mondá nékik, miképen hija tehát ötet Dávid, lelkében urának, mondván, mondá az ur, az én uramnak, üly az én jobbomra, mig az ellenségidet sámollyá tészem ate lábaidnak, ha azért David ötet urának. hija, mi modon ö fia. és senki egy igét sem felelhete néki, se nem méré ötet senki anaptol fogvá töbször kérdeni.
Magyarázat
K. Mitsoda lélekben tevé ez a törvény tudo doktor akristustol. az elsö parantsolatrol valo kérdést?
F kisérteni akará ötet, és azt akará meg visgálni ha nem mondanaé valamit ollyat, ami ellenkeznék a mojses törvényével. azt kérdvén tölle, hogy mellyik a leg nagyob, és aleg elsöb aparantsolatok közöt.? az üdvezitö felelé néki, hogy szeresed ate uradot Istenedet, tellyes szivedböl, ezen példa arra tanyit, hogy hozzája kel folyamodnunk, és kérnünk, hogy oktasson minket, mert ö a mi egyedül valo doktorunk, akit halgatnunk kel, de nem kel kisérteni valamint ez a farisaeus, hanem egyenes és igaz szivel. kel kérni, olyan szándékban, hogy meg tudhasuk az Istennek irántunk valo akarattyát, hogy önéki mivel tartozunk, és mivel felebarátunknak, és az után követnünk kel. az ö oktatásit, utállya ö, azokot, kik ket szinüséggel kisértik ötet.
(II. Épistolák: 792)