dolgokra akarja forditani. ugyan ezen okokra valo nezve is szentelik meg az olvasokat. a köntösöket, a gyürüket., az anyaszent egy ház ebben a Ceremoniában azon kéri az Istent, hogy áldását adgya mind azokra, kik ezeket viselik. vagy hordozzák.
K Nintsené abban valami babonaság. midön az illyen dolgoknak. természet felet valo hasznot vagy eröt tulajdonittanak?
F. A babonaság volna, ha valaki azt hinné hogy a teremtett állatok magoktol, természet felet valo hasznot vagy eröt adhatnak, az Isteni hatalom nélkül, de az anyaszent egy ház azt nem hiszi. hogy ezeknek magoktol volna valami erejek, hanem tsak egyedül az Isten mindenhatoságátol. az anyaszent egy ház. abban nem kételkedik. hogy ereje nem volna. az ollyan meg szenteltetett dolgoknak., a melyek a szentségek ki szolgáltatására valok, de a többinek. tsak annyiban tulajdonit valamely erött. a mennyiben az Istennek tettzik azoknak adni, hogy meg jutalmaztassa az ollyanoknak hitét, kik tisztelettel. bánnak az ollyan dolgokal, amelyek meg vannak szenteltetve. az anyaszent egyház. imádságival.
K Vagyoné még más értelme ennek aszonak benedictio?
F. Igen is vagyon. mivel az anyaszent egy ház. meg szenteli mind azt. valami az emberek szükségire valo., a mi enni, és innya valo. a mezöt, a szöllöt, aházakot, a hajókót, a menyegzöi ágyat, zászlokot. afegyvert., a köntöst, &c. mind ezekel. az embereknek. az Isten ditsöségére kell élni. pontific. et ritual.
K Azok az imádságok. amelyeket szentelésnek nevezik régieké?
F Már szent pál idejében szokásban voltanak. nézük mit mond ez iránt. az Istennek minden teremtett állattya jó. és semmit meg nem kell vetni, amit háláadásal veszünk tölle, mert meg szenteltetett az Istennek ígéje. és a könyörgés által. 1 tim. 4. 4. itt szent pál a husrol szól, azt akarván velünk meg értetni, hogy minden magában jó., mivel mind jó az, amit az Isten teremtett, és noha avétek legyen annak oka, hogy az ördög, és az emberek viszá élnek ateremtett állatokal. de az Isten ígéje. és könyörgések által meg szenteltetnek.
szokásban volt tehát. még szent pál. idejében., hogy az érzékenység nélkül valo teremtett állatokra. imádságokot mondgyanak, ezeket az imádságokot nevezük mi szentelésnek. a mindenkor is szokásban volt. mind a görög, mind a Deák anyaszent egy házban. a mint ki tettzik, a leg régiebb rituálékból.
(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 1549)