hogy mitsoda egyeség vagyon az imádságokban, a pap és anép közöt. és hogy mitsoda figyelmeteségel. kel a népnek ö véle mondani az imádságokot., azután apap tudtára adgya a Diaconus által, vagy maga, a népnek, ezen szók által. Ite missa est., hogy ki ki haza mehet, a nép hálákot adván Istennek feleli. Deo gratias, a nagy böjtben, vagy más bizonyos napokon apap nem mondgya a népnek Ite missa est. hanem Benedicamus Domino. Aldgyuk az urat.
K Miért nem mondgyák mindenkor a misének a végin Ite missa est.?
F Mert régenten tsak akor mondották a midön a nép haza mehetet mindgyárt mise után.
Hogy ha pediglen bizonyos idökben amise után imádságokot mondottak., a melyeken jelen kelletet lenni a népnek, olyankor az Ite missát nem mondották, valamint hogy mostanában sem mondgyák aböjti napokon, és mikor a halotakért vagyon amise.
K Miért adnak tehát áldást a népre. minek utánna szabadságot adot volna ahaza menetelre,. és miért mondgyák a szent János Evangyeliumának a kezdetit mindgyárt az áldás után?
F Régenten ez nem igy volt, hanem mihelyt a Diaconus az ite missát mondotta, ki ki el mehetet, és a pap minek utánna lassan egy rövid háláado imádságot el mondot volna, a melyet most is el mondgyák, a segrestyében ment., a Chartusianusok most is eszerént tselekesznek, régenten apapok nem adtak áldást anépre, mise után, mivel a tsak apüspökököt illette, a Chartusianusoknál. most is ez a szokás, leg elöször ötödik Pius Papa rendelé a szent Janos Evangyéliumát el olvasni az oltárnál, mivel adig szabad volt mondani. vagy nem mondani., némellyek az óltárnál mondották el, némellyek a
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 861)