Azt mondám hogy felebaratunkot meg ne ölyük. szabad pedig az oktalan állatokot meg ölni szükségünkre. azt is mondám. hogy a magunk hatalmábol. nem szabad meg ölni valakit, mivel az ölés nem vétek akor a midön igaságos hadakozásban arra közönséges hatalom adatik, vagy a mikor a birák törvény szerént meg öletnek valakit.

K szabadé valakinek magát meg ölni?

F Nem. és azok. kik akarattal magokot meg ölik. ezen parantsolat ellen vétenek.

K Hány féle képen lehet felebarátunknak ártani személyében?

F két féle képen. vagy testének. vagy lelkének.

K Mikor ártunk felebarátunknak testiben.?

F Mikor ötet meg ölyük., meg sebesittyük, meg átkozuk, karomolyuk, avagy mikor részesülünk azoknak vétkiben kik ezeket mivelik.

K A midön fele barátunknak ilyen nagy kárt tettünk, mit kellesék tselekedni hogy az Istentöl botsánatot lehesen nyerni.?

F Azon kel lenni minden tehettségel hogy a kárt visza lehesen hozni., a nélkül nem lehet botsánatot reménleni. ezt kiványa, mind az Isteni, mind az emberi törvény,

K Mikor ártunk felebaratunknak lelkében?

F Mikor ötet meg botránkoztattyuk., vagy néki rosz példát adunk.

K Mitsoda a botrankozás.?

F Az olyan beszéd vagy tselekedet a mely rosz, vagy rosznak tettzik lenni. és a mely azért, alkalmatoságot adhat másoknak. hogy az Istent meg bánttsák.

K Meg botránkoztathatyuk tehát felebarátunkot ha szinte roszat nem tselekszünk is?

F Ha olyat tselekeszünk a mi tsak rosznak látzik is.

(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 402)


Előző oldal | Következő oldal