ne legyenek, hanem alázatosok, hogy ne a palotákot, és a nagy renden lévö halgatokot keressék, hanem a hová az Isten hija öket. oda menyenek, vagy a falukban, vagy a városokban, és hogy némelykor, sokal nagyob gondal kel fel keresni egy szegény goromba bünöst, egy olyan embernél. a ki nagy tiszttségben és bövölködésben vagyon.
Elé lehetne számlálni a töb renden. és hivatalban lévököt is. és elejekben adni az uraknak, és szolgáknak, a mester embereknek, az Atyáknak, és Anyáknak, a gyermekeknek, aszegényeknek, és gazdagoknak, abetegeknek, nyomoruságban lévöknek, az el hagyatattaknak, mind ezeknek mondom, elejekben lehetne adni hogy miképen kövessék akristust mind ezen külön külön fele állapotokban és rendekben, detsak az Évangyeliumot olvasák. figyelmeteségel. és abban fel talállyák akár mely hivatalban. és rendben legyenek, de az irás szerént, egyaránsu indulattal. és hajlandoságal kel lennünk akristuséhoz, ugy itéllyünk mindenekröl valamint ö, ugy beszélyünk, szenvedgyünk, tselekedgyünk valamint ö., ezeket is foglallyák magokban szent pálnak ezek a szavai. hoc sentite invobis quod et in Christo Jesu, legyetek olyanok mint akristus volt. egy szoval oly telyeseknek kel lennünk akristusal., hogy valoságal el mondhasuk. hogy ö éll mi bennünk. valamint szent pál mondgya magárol., Én élek, vagy is inkáb nem én élek., hanem akristus él bennem.
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 208)