F Igen is tsak azokot., mivel azok akik az örök kárhozatra valának itéltetve., onnét meg nem szabadulhatának.
K Hová tették a kristus testét halála után?
F Azt már láttuk hogy a kristus egy pénteken délben feszitetet a keresztre; a szombatnak innepiért. a mely pénteken estve kezdödöt a sidoknál. nap le mentekor, a sidok meg nyerék pilátustol. hogy a kristusnak, és a két latornak szárokot meg törnék, hogy hamaréb meg halyanak., mivel nem akarák hogy a holt testek a kereszteken legyenek a szombati innepekben, meg törék. tehát szárokot a két latornak, a kik még éltenek., de a kristus dél után három orakor. már halva lévén, a szárait meg nem törék, ezt jelentette a husveti bárány. a kinek tsontyait nem volt szabad meg törni. a Mojses törvénye szerént.
Hanem egy a vitézek közül, hogy bizonyosab legyen a kristus halálában, vagy hogy meg halyon ha még meg nem holt volna, az oldalában ütötte lántsáját a honnét vér, és viz folyt ki, ejelenté az Anyaszent egy háznak szenttségit, a melyek akristus kereszten ki ontatot véritöl veszik minden erejeket
K Miért akará akristus hogy meg nyisák oldalát holta után.?
F Hogy az egész emberi nemzet bizonyos lehesen halálában, és meg bizonyittsa az által. fel támadásának valoságát.
K Azután hová tették a kristus testét?
F Arimathiai Josef nevü gazdag ember a ki is mind addig nem meré magát a kristus tanitványának mondani, Pilatushoz mene és el kéré a kristus testét hogy el temese, azt meg nyervén. Nicodemus nevü tanitványal a keresztröl le vevé., drága kenetekel meg kené, ruhákba takará.
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 183)