F Igen is. mert a midön a kristus Jésus a Messiás a földre jöve herodes nem vala sido nemzettségböl valo. hanem Idumeus, noha sidok királlyának hitták ötet, a romaiak uralkodnak vala ezen a nemzeten., ugy anyira. hogy a romai gubernator parantsolt az országban, és a sidoknak a kristus idejében nem vala szabad halálra itélni valakit
A sidok magok meg vallák. hogy nem volna királlyok, hanem császárjok, a pedig bizonyos hogy az olta viszá nem vették magoknak ahatalmat, minek elötte pedig a romaiak birodalma alá nem estenek volna, és a hatalmok meg vala, vagy ha némelykor el vették is tölök, az igen kevés ideig tarta., aleg hoszab [aleg-hoszab] fogságok ababiloniai fogságok volt. amely hetven esztendeig tarta, de még akor volt hatalmok a halálra itélni. a mint eki tettzik a susánna historiájábol. azután is noha adot fizetének a Médusoknak, apersáknak, a Görögöknek, a syriabélieknek. az égyíptumi királynak, de mind azon által a fö papok igazgatták az országot tellyes hatalomal., akik is végtire királyi titulust vevének magokra., és ezeknek az utolso sido királyoknak hatalmok éppen a kristus el jöveteléig tarta, hogy a Jácob profetiája bé tellyesednék, hogy az ö birodalmok addig tart. mig nem eljö a Messiás.
K A Daniel profetiája mit mond a Messiás el jöveteléröl.?
F Midön a sidok babiloniában lettenek volna fogságban. az Isten Gábriel Angyalát küldé Danielhez., hogy meg mondaná néki, hogy a népnek meg szabadulása, és Jerusalemnek meg épitetése. felöl valo parancsolatnak ki adásátol fogvást a Messiás el jöveteléig hetven hetek lésznek. hogy a hetven hetedik hét közöt a Messiás halálra tétetik., hogy a maga népe ötet el hagya, ez okáért öis el fogja hagyni a maga népit, hogy aváros és a templom egészen el pusztitatik, hogy a templom el
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 144)