Aristobolus idejében a nagy Pompéjus a sidokot a romaiak adozása alá veté.
Pompejus a hircanus segittségire menvén. viszá helyhezteté székiben. de meg nem engedé néki hogy a királyi nevet visellye., és el vivé magával Aristobolust, hogy nagyob ditsöségel mehesen bé romában
Azután Pachorus a parthusok királya judéában menvén Hircánust le tevé, és Antigonust az Aristobolus fiát helyhezteté helyiben
De tsak hamar ezután a nagy Hérodes, aki nem születet sidó volt, hanem Idumeus, szabadságot nyere a romaiaktol hogy viselhese a királyi nevet és azutan judéában mene hadakozni Antigonus ellen. a kit meg gyözé., és a gyözedelem után tsendeségben uralkodék, az ö uralkodásának a vége felé jöve evilágra a kristus, az emberek meg váltoja.
A Hérodes halála után az országát Augustus császár agyermekei közöt fel osztá. felét Archelausnak adá, és atöbbit fel oszta Herodes antipas, és philipus közöt.
Augustus le tevé Archelaust kilencz esztendö mulva. és szám ki vetésre külde galliaban bécsben a hol meg hala. és az Archelaus részit romai tartományok közi számlálá.
Aztot láttyuk is az Évangyéliumbol hogy a midön a kristus el kezdé tanitását a romaiak birták Jerusálemet, és az egész judeát. a melynek pilatus vala gubernátora., azt is el mondhatni hogy tsak nem mind az egész szent földet ök birták. mivel Hérodes Antipásal. és philipusal ugy bántanak valamint jobágyokal. noha ezek a fejdelmek királyi nevet viselnek vala, valamint a szent irásban láttyuk.
Végtire akristus halála után a sidok fel akarván magokot szabaditani a romaiak alol. judéábol ki üzetének. a
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 136)